Mikor felébredtem, egy ágyban feküdtem és egy papír fecni volt mellettem. Romantikus.-.-"-gondolom. Hát elovasom:
''Jó reggelt Set! Tegnap a kocsiban elaludtál, de felhosztalak! A szüleid hívtak a telefonodon, de nem vettem fel. Megint rosszban sántikálsz? :D Nah most dolgozom, nem sokára jövök, ne menyj sehova! Sietek! Puszii!''
-Remek-dünnyögöm. Felülök és csak most látom a szobát teljes egészében. Pár doboz hever a földön, a falon szürkés tapéta, és egy ágy van. Felkelek és az ablakhoz sétálok, ami a szomszéd házra nyílt. Hírtelen a pulcsi, belső zsebében keresgetni kezdtem a cigim, hogy meg van-e még.Ott volt hát kinyitottam az ablakot,kiülltem, és rágyújtottam. Szívtam, kifújtam, szívtam, kifújtam. Aztán dudolgatni kezdtem, közben szívtam is. Élveztem. Bámultam ki és figyeltem a szomszéd ház ablakában történő eseményeket az anya megverte a kisfiút. A kisfiú csak visított, hogy nem ő törte el a fázát. Az anya megütötte, s a gyerek elhallkult.Minek kell ilyen embernek gyerek? Szegény kisfiú..-gondoltam. Aztán felálltam elnyomtam a cigit, felhúztam a cipőm (amit valószínüleg még Raddy szedett le rólam) és átindultam a szomszéd házba. Sikerült kinyitnom a letni lépcső ház ajtaját. Még a nagy elhatározásom megvalósítása előtt elszívok egy cigit-gondoltam. Hát elővettem. Az öngyjutóm nem működött. Még próbálgattam egy ideig.
-Bakker ilyen nincs!-mondom és próbálom meggyújtani.
-Tessék!-Egy srác áll előttem és odaadja az övét. Szőkésbarna haja volt és gyönyörű barna szemeivel méregetett.
Köszi!-mondom és elveszem.
-Havier Pako vagyok!-mondja és kezet nyújt.
-Sethy Widoff vagyok!-mondom és végre sikerült meggyújtanom a cigim.
-Nem láttalak a környéken soha sem.
-Most jöttem ide egyik barátomhoz.-mondom és a gyönyörű barna szemébe nézek.
-Itt lakik ebben a házban? Mert akkor ismerem!
-Nem,ott lakik.-és mutatok a lépcsőházra amiból kijöttem az előbb.
-Akkor hogy, hogy ide jössz?-kérdezi.
-Mert láttam egy anyát aki verte a gyerekét.
-Állandóan veri..
Elnyomtam a cigim és elindultam felfelé, arra az emeletre ahol láttam őket.Hamar meg is találtam az ajtót.
-Mi a fasz?-hallom ahogy az anya dünnyög, aztán pedig kicsapja az első aztán a második ajtót. Közben Havier oda állt mögém.
Bementem és kiosztottam ott mindenkit a gyereknek, adtam 2000ft-ot, hogy vegyen valami normális ruhát magának. Az anyja meg csak nézett.
-Jah és nem akarom mégegyszer meglátni, hogy megveri a gyereket,mertkülönben saját magam teszek róla, hogy ne lássa utána soha sem szegényt!-üvöltöttem a nő képébe aki meglepetten állt és bológatott. A kisfiú lehúzott magához, hiszen még csak 10 éves lehetett és a fülembe súgott:
-Köszönöm szépen!-adott egy puszit és elment a szobályába.
-Megértette?
-Igen,persze!-mondja a nő,megköszöni és én elmegyek. Közben belefutottam Havierbe.
-Mi történt?-kérdezte.
-Semmi különös!-mondta, amire ő megborzolta a hajam.
-Héé!-visítokés futok le a lépcsőn közben, rohan utánam és próbálja a hajam borzolni. Aztán megállunk és magához húz, végül megcsókolt.
-Most mennem kell. Majd találkozunk! Sziaa!-mondja és elrohan. Én pedig ott áltam, teljesen lerögzülve, barna szemei bűvöletében...
